Megjöttünk Schwechat Flughafenből, ahová is lefotózása céljából mentünk. Reggel hétkor találka Campona, fél tízkor már sógori levegőben régesrég megkávéztunk. Rövid, fél órás sétát követően máris a szántóföld szélén voltunk, amin csak átmenni kellett, semmi mást. Atika itt már káromkodott, mert cipője készült cserbenhagyni, itt jelzem, később ennek még szerepe lesz... Ballagtunk a szántóföld szélén, több őzet, nyuszit láttunk. De amit hallottunk... hatalmas, apokaliptikus földrengés, azt hittük, meghalunk.
De nem, csak a kis Korean Jumbo nyitott sugárféket... :) Elkéstünk, éreztük... sebaj, az Aeroflot most fog még jönni, talán ötvennégyessel, de Atika mondta, hogy nem sok rá az esély... Beértünk közben a kerítéshez, alig találtuk meg a lyukakat a kerítésen az objektívnek (uszodába sokat járók előnyben...), már jött is az Aeroflot, Airbussal persze...
Szép rálátás a reptérre, helyünk pont a 29-es pályaküszöbbel szemben. Az előtéren a távolban két Korean Jumbo áll... Lassacskán összeraktuk a technikát és elkezdtük lőni a képkockákat, fülemben a fülessel. A kisrádión, sponsored by D.D. a toronyfrekit hallgattam, jött "Szehhhhvussz" Austrian, Laudáék mindenhogy, unikum nem nagyon volt az elején. Az első egy 777 lett volna, de konkrétan elcsesztük mindketten. Sebaj, még egy itt van, azt lehetőleg ne csesszük mán el majd...
Aztán le is fagyott a tekintetem: Eltolták az egyik 747-est!! 10 perc múlva már előttünk gurult, kattogtattunk is bőven...
Nagyon vártuk az Iran Air-t, közben estek befelé a Servus Fokkerek, Dash-ek. 29 volt a pálya indulóban, 34 érkezőben. Délután 29 volt az érkező is, legnagyobb örömünkre. Persze mindig vagy az orra, vagy a hátulja lógott le a képről a leszállóknak... Murphy is kint volt spotterkedni. De az igazi móka eztán jött, mert mikor máskor jött volna a nagysága, mint amikor már hazaindultunk? Atika szerint akkor jön majd a szép, mikor elindulunk vissza a szántásban... Jött is a szép, egy Szaud-arábiai 777-es. Itt most fél órán át emlegettük cégek és repülőgépek mamáját, Murphy papát szintúgy. Meg a mamáját.
Ha már mama, legyen a cipőé is, Atika férfiemberként küzdötte le a szántóföldet a selejtnek bizonyult cipőjében :) Saját bevallása szerint ki is dobta volna, ha lett volna kuka a szántóföld közepén.
Ez volt a sógoréknál, vidámság, megyünk tovább. Graz, München, Amszterdam.
Grüß Gott!
Jaaaaa, genau! Király nap volt, alig várom hogy megismételjük. Nem voltunk felkészületlenek, de legközelebb mégjobban felkészülünk: gumi napellenző (kerítésbebeledugásvégett), állvány, létra, Viktorkának sapi sál, meleg tea... :P A képek közül sok a jau szar, de azért lesz pár használható, igyexem dolgozni rajtuk, ahogy időm engedi. Na és az a Canelloni... Az volt a hab a tortán... Sehvuss Vienna, reszkess AMS, jövünk!
VálaszTörlésAtika, el ne felejtsd, hogy jól kitágítottam a lyukadat is!!
VálaszTörlés"Servus Speedbihd seven foh nineh behind landing beechchaft and cessna one five two line up hunway two nineh behind :)"