Sosem gondoltam volna, hogy életem második legnagyobb repülős élményére nagyjából 495ft AMSL magasságon fog érni egy pesti serházban. Kedves barátomnak hála, egy olyan repülő ember társaságában tölthettük az estét többedmagammal, akiből sugárzik az a Golden Era életérzés, amibe szerelmesek vagyunk.
A nevét nem írom ki, mert a lényeg, hogy mi tudjuk, kiről van szó. Ő pedig olyan szerény ember, hogy bizonyosan nem ragaszkodna hozzá; nincs is rá semmi szüksége, hogy akárki fényezze.
Érdekes, a repüléshez kevésbé kapcsolódó momentuma volt az estének, hogy bár az ügyféltérben a mi társaságunkon kívül senki sem volt, a "Le lehetne kicsit halkítani a zenét?" kérdésre a munkaerőt képező hölgy a következőket tudta csak válaszolni: "Megkérdezem." A válasz sajnos negatív lett, annak indokolása pedig elmaradt, hogy vajh' kinek szól, kiért szól a zene. Ezt nem tudtuk meg. Megtudtuk viszont, hogy a TU-154 előzetes - reményeinkkel összhangban - tényleg messze a kor technikai színvonalát meghaladó repülőgép volt. Megtudtuk, hogy néhai dr. Fülöp András főpilóta egyike a legnagyobbaknak és mindaz, ami szakmailag a Malévnél jó, az gyakorlatilag neki köszönhető, ő volt az úttörő.
A vizsga... függöny be, műszeres megközelítés, "vakleszállás"... Annyi segítség persze volt, hogy a PNF bemondta az 5 métert... Volt aztán légi győzelemmel feléről felszállás a légvédelmi ütegek között, küzdelem a kilókért: matekozás a mérnökkel, aztán a csomagok "mázsálása" és harc a papíron minden kilogrammért, volt trimhiba (pedig amikor felszálltak, a repülőgép jó volt. Mi történhetett közben? - a szerk.) , volt tanfolyam a zajcsökkentésről ami valójában kicsit más címet is kaphatott volna, és így tovább a végtelenségig. Mi minden lehetett még itt, amiről nem hallottunk.
Nos, volt egy korszak, amikor bizony nyakkendő nélkül nem engedték be az utast a biznisz osztályra. Paprikás csirke 10000 méter magasan találva, útban Schönefeld felé. Mi kell még?
Semmi kétségem már afelől, a Boeing 747 hihetetlenül egyszerű, mint egy Góbé. Sőt, még jobb. Egyszer talán én is ráülhetek majd.
A tegnap este megerősített: Nem az időmet pazarlom, igazam van. Érdemes a polgári repülés nagy korszakáról olvasgatni, képeket, videókat nézegetni, gyűjtögetni, nagyszerű idők voltak...
