2009. szeptember 25., péntek

Góbé - Jumbo döntetlen?

Sosem gondoltam volna, hogy életem második legnagyobb repülős élményére nagyjából 495ft AMSL magasságon fog érni egy pesti serházban. Kedves barátomnak hála, egy olyan repülő ember társaságában tölthettük az estét többedmagammal, akiből sugárzik az a Golden Era életérzés, amibe szerelmesek vagyunk.
A nevét nem írom ki, mert a lényeg, hogy mi tudjuk, kiről van szó. Ő pedig olyan szerény ember, hogy bizonyosan nem ragaszkodna hozzá; nincs is rá semmi szüksége, hogy akárki fényezze.
Érdekes, a repüléshez kevésbé kapcsolódó momentuma volt az estének, hogy bár az ügyféltérben a mi társaságunkon kívül senki sem volt, a "Le lehetne kicsit halkítani a zenét?" kérdésre a munkaerőt képező hölgy a következőket tudta csak válaszolni: "Megkérdezem." A válasz sajnos negatív lett, annak indokolása pedig elmaradt, hogy vajh' kinek szól, kiért szól a zene. Ezt nem tudtuk meg. Megtudtuk viszont, hogy a TU-154 előzetes - reményeinkkel összhangban - tényleg messze a kor technikai színvonalát meghaladó repülőgép volt. Megtudtuk, hogy néhai dr. Fülöp András főpilóta egyike a legnagyobbaknak és mindaz, ami szakmailag a Malévnél jó, az gyakorlatilag neki köszönhető, ő volt az úttörő.







A vizsga... függöny be, műszeres megközelítés, "vakleszállás"... Annyi segítség persze volt, hogy a PNF bemondta az 5 métert... Volt aztán légi győzelemmel feléről felszállás a légvédelmi ütegek között, küzdelem a kilókért: matekozás a mérnökkel, aztán a csomagok "mázsálása" és harc a papíron minden kilogrammért, volt trimhiba (pedig amikor felszálltak, a repülőgép jó volt. Mi történhetett közben? - a szerk.) , volt tanfolyam a zajcsökkentésről ami valójában kicsit más címet is kaphatott volna, és így tovább a végtelenségig. Mi minden lehetett még itt, amiről nem hallottunk.

Nos, volt egy korszak, amikor bizony nyakkendő nélkül nem engedték be az utast a biznisz osztályra. Paprikás csirke 10000 méter magasan találva, útban Schönefeld felé. Mi kell még?

Semmi kétségem már afelől, a Boeing 747 hihetetlenül egyszerű, mint egy Góbé. Sőt, még jobb. Egyszer talán én is ráülhetek majd.

A tegnap este megerősített: Nem az időmet pazarlom, igazam van. Érdemes a polgári repülés nagy korszakáról olvasgatni, képeket, videókat nézegetni, gyűjtögetni, nagyszerű idők voltak...

2009. június 15., hétfő

Budi Allen, avagy újra megtaláltuk Samut

Mivel ez egy blog, azért néha van új post. Például ez most egy új post. Atika mostanság nem ér rá, mert náluk most pöttyös labda és dömper szezon van. Elég nehéz dolgom van, mert hulla fáradt vagyok, ennek ellenére el kell érnem, hogy Stigi ezen könnyezve nyerítsen. Nehéz ügy.

Ma reggel 2.00 AM EDT-kor a Floridai Kennedy Űrközponttól 8500 kilométerre keletre lévő Kiskunmajsa szomszédságában található Budapesten felbocsátották az első vésőcsapást a lakásom felújítása első lépéseként. Lassan már mindent beszereztem, a terep most két hétre a Samu kalapácsé, a spaklié, a kartecsnié, a dübeleké, a fanglié (nem tévesztendő össze a spanglival) és a glettelésé. Többek között. Ezeket az eszközöket majd igény szerint bemutatjuk e hasábokon is.

Hétvégén igen nagy ihletem volt a blogíráshoz, most valahogy tovaszállt. Bocs, emberek! :)
Éppen azt nézem, hogyan lehetne RSS-feliratkozási lehetőséget teremteni itt a blogon, hogy mindenki azon melegében értesülhessen az új postokról.

Hogy látványosak legyünk ma is, ezúttal álljék itt egy gyönyörű Iljusin tizennyolcadik videó Gergeli barétunk kedvencei közül:



Take care.

2009. február 22., vasárnap

Éjszakai lövészet

Hétvégén előkerültek a családi fotók, 100% nosztalgia. Kis kócos göndör gyerek (ez lennék én) katonasapkában minden második képen. Eszembe jutott, egyszer az édesapám azt mondta nekem, hogy nagyon szeretne elvinni egyszer egy éjszakai lövészetre, mert ahogy ő fogalmazott - sosem felejtem el, ahogy mondta - "csodálatos." Tényleg az. Sajnos sosem sikerült elvinnie és már nem is fog tudni.

2008. december 21., vasárnap

Képek egy letűnt társaság életéből I.

A mai nagytakarítás során a kezembe akadt néhány nagyon régi fotó... nem tudom, emlékeztek-e még a hajdan volt nemzeti légitársaságra, a MALÉV-ra. Sajnos már rég a múlté, de íme néhány felvétel a letűnt, dicső időkből:



Ez egy öreg Boeing 767-es, ami még a 787-nél is idősebb, szóval tényleg őskövület. HA-LHC lajstrommal szállította az utasokat nap mint nap New York, Toronto és még sok távoli hely repülőtereire.



Ki emlékszik már erre... ez talán egy Boeing 737 pilótafülkéjében készült, tudjátok, ebben az időben még volt pilóta a repülőgépen a számítógép felügyeletére.



A gyönyörű Li-2, igazi gyöngyszem. Már a fotó is ritkaság róla.



Ez a Boeing 737 kívülről, felszállás közben. Még Ferihegyen készült a fotó, ott régen még repülőtér volt.

2038. december 21.

2008. december 6., szombat

Újra dübörög a banda

Szevasztok,

nyakunkon a blogszezon. Egy kis ráncfelvarrás és jöhetnek a posztok. Most úgy néz ki ez elég zsigulis tél lesz, lesz még sok Concorde is. Nagyon retrók leszünk.

Jövünk, csekk it léter!

2008. augusztus 20., szerda

A hűtlen szépasszony

A szépasszony hűtlen lett. Cserben hagyta az embereket, férfiakat-nőket, fiatalt-időst, okost és butát, mindenkit.

Egyik Malév-kapitány mondta egyszer repülőgépéről, ami minden gépre igaz: "...olyan mint egy szépasszony. Tud mindent, de kell hozzá egy erős férfi..."

Délután hallottam egy hírt, egy spanyol repülőgép balesetet szenvedett. Elment a fülem mellett, mostanra kezd leülepedni, ahogy olvasom a net híreit... Most viszont nézek magam elé és nem tudom hova tenni az eseményeket.

153 embert hiába várnak többé haza. De jó, hogy nem repülök! Most ezt gondolom. Hálát adok a sorsnak, hogy nem kell nap, mint nap kísértenem a sorsot. Mert ami napjainkban történik, az bizony nem más, mint a sors kísértése... Stuvi az ölben leszállásnál, biztonsági öv nélküli repülés (aki be szeretné kötni magát jumpseaten, tele szájjal ki lesz haladéktalanul röhögve...), 600 dolláros fékezések leszálláskor, van itt minden.

Nem értem. Atika mondta, tartunk már ott, hogy ne haljanak bele emberek a repülésbe. Ezek szerint mégsem. Hogy mi lehetett a katasztrófa oka, nem tudjuk. Nekem van egy megérzésem... az, hogy megint történt, ami "szokott": tapasztalt, nagy tudású személyzet, komoly felkészülés után indult el, profin tették a dolgukat, de a sors kiszemelte őket: Nem kellett volna ma repülniük.

Bonctermek a 36L pályavégnél.

A JK5022 járatszám gyorsan lekerül a hatalmas utastájékoztató táblákról, a sugárfordítós táskák gurulnak tovább, az utasok utaznak tovább. Az élet megy tovább.


Nélkülük.


God bless them!

2008. augusztus 11., hétfő

Blog standby

Mert hülyék lennénk ilyenkor nyáron blogírással tölteni az időt. Helyette sült kolbász, hekk és naptej.

Témák persze most is az asztalon hevernek, jön az ősz és írunk! :)

Addig is hevönájsz mindenkinek, néha nézzetek erre!

2008. június 8., vasárnap

Vontatóvilla a sufniban

Mert az is van ugye, persze. A csirkeólat JAK-40 hajtómű támasztja (még 4900 üzemórája hátravan), Floki kutya herendi porcelánból lefetyeli a kaját. Rúdszalámiból van a kerítés. 73 kilós kézipogyó összesen mintegy 53000 karáttal. Csillogó pajeszok. Extra adag Leukoplast, mert annyira élére van vasalva a nadrág, hogy vág.

Baba szappan, Barbon arcszesz. A Caola állami vállalat profitja az egekbe szökik. Még egy kis igazítás, belebújunk a szandálba, pirosnyelű fésünket flegmán farzsebbe helyezzük.

Szigszalag a mikrofonra, lemezjátszó elé letéve, indul a terminál-party Zoltán Erikával.


Szép korszak volt, na... :))

2008. április 6., vasárnap

BA-LINT delivery

ISTEN HOZOTT!

RMK/ DOW/2980G LENGHT/53CM

2008. március 24., hétfő

Jogi esetek II.

25251/2008. számon


V é g z é s


Fenti számra hivatkozással jelen íven szövegezve foganatba vételének elrendeléséről intézkedem. Továbbiakról hasonló rövid határidővel haladékmentesen hivatalból tájékoztatom, ha kitűzésre került.

I n d o k o l á s

Hatóságom rendelkezésre álló adatok alapján szabályszerűen döntött.
Kérem szíves tudomásulvégett hazamenni szíveskedjék.

Folyó hó ...-án,


Hivatali hatáskörömben s. k.

Lássa: irattár!