2007. január 5., péntek

Verselemzés

Egy korszak pillanatfelvétele. Apáink anekdotakincse és a sufni összes ereklyéje benne van ebben a versben:


(Fotó: Constantin Klezl, airliners.net)


A Clipper még csak néhány perce szállt fel New York Idlewild repülőteréről, eközben a világ másik végén, a mesés Bangkok ultramodern Don Muang repülőterére megérkezett Stockholm Arlandaról a repülés egyik csodája, a SAS flottájának zászlóshajója. Az OY-KTD lajstromjelű DC-8-asról szállnak le az utasok, miközben a váltás személyzet már menetkészen várakozik. A férfiaknál rőzse, pajesz méretre lőve, de a biztonság kedvéért a farzsebben ott lapul a pirosnyelű fésű. Nagyon meleg van, szerencsére a mai kapitány engedélyezte a személyzetnek a rövidujjú inget, ez nem mindenkiről mondható el... Természetesen a tányérsapka ilyenkor is kötelező.

A légikisasszonyok kis lila nyári ruháikban mosolyogva köszönnek el a nyaralni vagy éppen üzleti útra érkezett utasoktól. Nem ok nélkül büszkék magukra, minden lány őket írigyli. Hús-vér női ideálok ők, mindenki csodálja őket.

Kerozingőz és drága nyugati parfüm illata keveredik az előtéren. A fiatal első tiszt érzi, ebbe a parfümillatba volt olyan szerelmes előző éjjel a szállodában és ebbe az elegyített illatba szerelmes most.

A hierarchia látható, a fiatalabb pilóták a napon állnak, a Knud Viking csillogó teste adta árnyékot csak a kapitányok élvezhetik. Nincs ezzel semmi probléma, így van ez rendjén. A kép jobb szélén egy repülőtéri dolgozó, aki még nem tudja hogyan környékezze meg a parancsnok pilótát egy cockpit-látogatás erejéig. Még sosem látott belülről DC-8-ast, régi álma válna valóra, ha beülhetne egy pillanatra a világ egyik első számú ülésébe. Senki sem fogja neki elhinni, ha ezt elmeséli... De máris indulás, a kapitány Doxája percre pontosan mutatja: már csak három óra az indulásig, addig még rengeteg a teendő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése